A hidrogén üzemanyagcellák fejlesztése

Az Energy Storage International Summit szerint valóban „zéró kibocsátású” tiszta energiaként az alkalmazásahidrogén üzemanyagcelláka fejlett országokban felgyorsul. Japán 2015-ig 100 hidrogén-töltőállomást épít, és az Európai Unió is elfogadott egy projektet az üzemanyagcellás buszok számának növelésére. Ez azt mutatja, hogy az üzemanyagcella valóban átkerült a laboratóriumból az iparosításba. A lítium akkumulátorhoz képest előnye a nulla szennyezés.
Az amerikai energiaügyi minisztérium közleménye szerint a dél-koreai Hyundai Motor, a német Mercedes-Benz, a japán autógyártó, a Nissan Motor és a Toyota Motor megállapodott a minisztériummal a hidrogénüzemű járművek első körének piacra dobásának előkészítéséről. Ez a közszféra-magán partnerségi modell a hidrogénenergia-infrastruktúra kiépítésére összpontosít, és a H2USA nevet kapja.

Európai szinten Hollandia, Dánia, Svédország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország megállapodásra jutott a hidrogénenergiával működő járművek közös fejlesztéséről és népszerűsítéséről. Az országok közösen építik ki az európai hidrogénlétesítmény-hálózatot és koordinálják az energiaszállítást. A brit kormány azt javasolta, hogy erőteljesen fejlődjönhidrogén üzemanyagcellajárművek. Azt tervezi, hogy 2030-ra 1,6 millió hidrogénüzemanyagcellás jármű lesz az Egyesült Királyságban, és piaci részesedése 2050-re eléri a 30-50%-ot.

Kínában az elsőhidrogén üzemanyagcellaAz elektromos mozdonyt négy éves fejlesztés után sikeresen fejlesztették ki, és ipari területeken, például bányatraktorokban használható. Ezenkívül a 2008-as olimpiai játékok során 20hidrogén üzemanyagcellahazám által önállóan fejlesztett autókat helyeztek üzembe. Ők voltak az első olyan üzemanyagcellás autók, amelyek országos közúti engedélyt kaptak. A Tongji Egyetem részt vett a fejlesztésben. 2010. június 30-án a Shandong Dongyue Group bejelentette a világnak, hogy Kína saját fejlesztésű klór-alkáli perfluorozott ionmembránját és üzemanyagcella membránját lokalizálták. 8 év tudományos kutatás után megtörte az Egyesült Államok és Japán hosszú távú monopóliumát ezen a technológián. Ezzel egyidejűleg elkészült és üzembe helyezték a Dongyue-nál a szulfonsavgyanta-ion membránok, az üzemanyagcellák maganyagát gyártó üzem évi 500 tonnás teljesítményét, amely megoldja a legnagyobb szűk keresztmetszetet. előállításahidrogén üzemanyagcellák. Kína azóta a technológiai és iparosítási képességekkel rendelkező harmadik ország lett.