EU: 2030-ra a repülőgép-üzemanyag 1,2%-ának zöld hidrogénből kell származnia

2030-ra az EU-ban a repülőgép-üzemanyag 1,2%-ának zöld hidrogénből kell származnia. A szintetikus repülőgép-üzemanyag aránya időszakosan emelkedni fog, amíg 2050-re el nem éri a 35%-ot.

Miután a tagállamok aláírták a ReFuelEU repülési irányelvet, 2030-ra a zöld hidrogénből származó szintetikus repülőgép-üzemanyagnak az EU összes repülési üzemanyagának 1,2%-át kell kitennie.

Az uniós irányelv célja, hogy 2050-ig jelentősen csökkentse a repülőgépek üvegházhatást okozó gázkibocsátását azáltal, hogy előírja, hogy 2025-től az uniós repülőterekről induló járatok egyre több bioalapú fenntartható repülési üzemanyagot (SAF) és zöld hidrogén alapú szintetikus e-üzemanyagot használjanak.

A zöld hidrogén iránti kereslet várhatóan megugrott, miután az EU-országok kötelező célokat hagytak jóvá az iparban és a közlekedésben való felhasználására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy 2025-től Európában a repülőgép-üzemanyagoknak 2%-os bio-SAF-keveréket kell tartalmazniuk, amely 2030-ra 6%-ra, majd ötévente nő, amíg 2050-re el nem éri a 70%-ot.

Ugyanakkor a 2030-ban és 2031-ben az EU repülőtereit elhagyó repülőgépek üzemanyagának 1,2 százalékát szintetikus kerozinból kell előállítani - amelyet a Fischer-Tropsch eljárás során a zöld hidrogén és a leválasztott szén-dioxid kombinálásával állítanak elő -, ami 2 százalékra emelkedik. 2032 és 2034 között, 2050-re pedig 35 százalék.

Az 1,2%-os adat a 2030. január 1. és 2031. december 31. közötti időszak átlagos részesedésére vonatkozik, e két év mindegyikében 0,7%-os minimális részesedéssel.

A 2%-os szám ismét egy hároméves időszak átlagos részesedését jelenti, de a minimálisan megengedhető részarány 2032-ben és 2033-ban évi 1,2%, bár ez 2034-ben a minimális 2%-ra emelkedik.

A szintetikus repülőgép-üzemanyag részarányának 2035. január 1-től el kell érnie legalább az évi 5%-ot, amely 2040. január 1-től 10%-ra, 2045. január 1-től 15%-ra, 2050. január 1-jétől pedig 35%-ra emelkedik.

Az EU várakozásai szerint az uniós repülőtereken a repülőgép-üzemanyag iránti kereslet 2030-ra eléri a 46 millió tonnát, aminek 1,2 százaléka 552 000 tonna. Ehhez a mennyiséghez körülbelül 92 000 tonna zöld hidrogénre és 460 000 tonna megkötött szénre (vagyis körülbelül 1,8 millió tonna CO2-re) lenne szükség.

A szabványoknak meg nem felelő repülőgép-üzemanyag-szállítókra és légijármű-üzemeltetőkre a tagállamok által még kijelölendő „illetékes hatóságok” pénzbírságot szabnak ki – a pénzbírságok mértékét az Európai Bizottság későbbi jelentésében határozzák meg, amelyet az Európai Bizottságnak kell benyújtani. 2027. január 1-jéig (és ezt követően négyévente).

„A légi közlekedés belső piacán az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek való megfelelés érdekében e rendeletnek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiszabnia a repülési üzemanyag-szállítókra és a légijárművek üzemeltetőire az előírások be nem tartása esetén.” az irányelv kifejti.

"A büntetések súlyosságának arányosnak kell lennie a környezeti károkkal és a jogsértések által okozott károkkal a hazai piaci egyenlő feltételekkel."

"A bírságok és egyéb szankciók kiszabásakor a hatóságoknak figyelembe kell venniük a repülőgép-üzemanyag és az üzemanyagárak alakulását a jelentési év során, és figyelembe vehetik a jogsértések mértékét is, például az ismétlődő jogsértéseket."

A dokumentum azt is leszögezi, hogy „az EU légiközlekedési ágazatának fokozatos szén-dioxid-mentesítését olyan ösztönzőkkel kell támogatni, amelyek tükrözik az SAF környezeti előnyeit, és versenyképesebbé teszik azt a légijármű-üzemeltetők számára”.

Ezeket az ösztönzőket legalább részben pénzbírsággal lehet finanszírozni.

"A bírságokból származó bevételek vagy e bevételek megfelelő pénzügyi értékének felhasználása az SAF területén végzett kutatási és innovatív projektek támogatására, az SAF-ek vagy olyan mechanizmusok előállítása, amelyek lehetővé teszik a SAF és a hagyományos repülőgép-üzemanyagok közötti árkülönbség áthidalását ehhez a célhoz” – áll az irányelvben.

Michael Liebreich befolyásos elemző a múlt héten azt mondta, hogy a zöld hidrogénből nyert repüléselektromos üzemanyag négyszer-ötször drágább lesz, mint a hagyományos fosszilis sugárhajtómű-üzemanyag, és ezért nem valószínű, hogy eléri a 2030-ra kitűzött 1,2 százalékos célt.

Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt követő 20. napon lép hatályba.

Az Európai Tanács ma aláírt egy különálló megújuló energiáról szóló irányelvet is, amely kötelező célokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy 2030-ra az ipari hidrogén 42%-a, a közlekedési üzemanyagok 1%-a pedig nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyag legyen (azaz zöld hidrogén vagy annak hidrogénje). származékos termékek) 2030-ig.