Németország a világ élvonalába tartozik a hidrogénenergia-stratégia előmozdításában

Szeptember 7-én a stuttgarti székhelyű német hidrogénhajtású startup, a H2FLY bejelentette, hogy a világ első folyékony hidrogénnel hajtott elektromos repülőgépe sikeresen teljesített egy emberes repülést.

A német hidrogénmeghajtású startup, a H2Fly szeptember 7-én bejelentette, hogy a világ első folyékony hidrogénnel hajtott elektromos repülőgépe sikeresen teljesített egy emberes repülést, ami jelzi a zéró károsanyag-kibocsátás lehetőségét a jövőben a közepes és hosszú távú kereskedelmi repüléseknél.

Arról is beszámoltak, hogy Németország 2024-ben tervezi megnyitni a világ első hidrogénbörzét. A hidrogént, amely elégetésekor nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, nagy várakozások szerint dekarbonizált energiaforrásként használják, de előállítási költségei továbbra is magasak. A hidrogéntőzsdék megnyitása várhatóan növeli a kereskedési volument, csökkenti az árakat, és elősegíti a hidrogénenergia népszerűsítését.

Csökkentse a költségeket és népszerűsítse a hidrogénenergiát a hidrogénkereskedelem révén

A jelentések szerint a német hidrogén-kereskedelmi piacot a Hintco, egy több mint 50 európai vállalatból álló konzorcium fogja működtetni, köztük az ArcelorMittal acélóriás és a BNP Paribas pénzügyi óriás. Az operációs rendszert az Európai Energiatőzsde (EEX) biztosítja majd.

Jelenleg a hidrogénenergiát általában "szürke hidrogénre", "kék hidrogénre" és "zöld hidrogénre" osztják, a szürke hidrogén pedig a fosszilis nyersanyag elégetésével előállított hidrogén, amely a mai hidrogéntermelés körülbelül 95%-át teszi ki. Mivel fosszilis tüzelőanyagokból származik, a hátránya a magas szén-dioxid-kibocsátás. A kék hidrogént szintén fosszilis tüzelőanyagokból nyerik, de a szén-leválasztási és tárolási technológia alkalmazása miatt a szén-dioxid-kibocsátás szintje alacsonyabb, mint a szürke hidrogéné. A zöld hidrogént víz elektrolízisével állítják elő megújuló energia felhasználásával, és valóban nulla károsanyag-kibocsátás érhető el. Nyilvánvaló, hogy a zöld hidrogén a leginkább környezetbarát, de a jelenlegi költség megfizethetetlen. Ennek érdekében a német kormány megelégedett a következő legjobb dologgal, és az idén júliusban elindított frissített Nemzeti Hidrogénstratégiában támogatja bizonyos mennyiségű alacsony szén-dioxid-kibocsátású kékhidrogén használatát.

A gyakorlatot azonban környezetvédelmi csoportok kritizálták. Ennek érdekében a német kormány egy hidrogéntőzsde mielőbbi elindítását tervezi, hogy a piaci kereskedésen keresztül elősegítse a vállalkozások közötti versenyt, és végső soron elérje a hidrogénenergia gyártási költségének csökkentését és a hidrogénenergia felhasználásának népszerűsítését. Peter Reitz, az EEX vezérigazgatója is elmondta: "Ez az első lépés a hidrogénenergia piaci árképzésében, és reméljük, hogy az aktív kereskedés révén költségcsökkentést és a hidrogén bevezetését érhetjük el."

A Nemzetközi Energia Ügynökség számításai szerint ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nulla üvegházhatású gázkibocsátás célját, a hidrogén és az ammónia részarányát a globális villamosenergia- és fűtésenergiában 3 százalékra kell emelni. 2021-re a hidrogén részaránya a világ teljes villamosenergia-termelésében nulla lesz.

Hűtőtorony az Irsa 2 atomerőműben, Bajorországban, Németországban. Áprilisban Németország leállította utolsó három atomerőművét, ezzel hivatalosan is búcsút intett az atomenergiának, és felgyorsította az átmenetet a megújuló energia korszakára.

Hidrogén járművek fejlesztése a fosszilis tüzelőanyag-válság elkerülése érdekében

Szeptember 7-én a stuttgarti székhelyű német hidrogénhajtású startup, a H2FLY bejelentette, hogy a világ első folyékony hidrogénnel hajtott elektromos repülőgépe sikeresen teljesített egy emberes repülést, ami átütő eredmény a légiközlekedési közösség számára. Egy kiterjedt repülési tesztkampány részeként a H2FLY csapata négy folyékony hidrogénnel hajtott repülést hajtott végre, amelyek közül az egyik több mint három órán át tartott.

Ezeket a történelmi repüléseket a H2FLY HY4 demonstrációs repülőgépével hajtották végre, amely fejlett hidrogén-elektromos üzemanyagcellás meghajtó rendszerrel és folyékony hidrogén kriogén tárolásával van felszerelve a repülőgép energiaforrásaként. Ezeknek a tesztrepüléseknek az eredményei jelentős előrelépést mutattak a repüléstechnikában. A gáznemű hidrogén folyékony hidrogénnel való helyettesítésével a HY4 repülőgép maximális hatótávolsága megduplázódott, 750 km-ről lenyűgöző 1500 km-re. Ez a mérföldkő kulcsfontosságú lépést jelent a károsanyag-kibocsátásmentes, közepes és hosszú távú kereskedelmi repülés elérése felé.

Tavaly augusztus 24-én, az észak-németországi Alsó-Szászországban hivatalosan is szolgálatba állt az első 14 kocsiból álló hidrogénüzemű Coradia iLint vonat. Bár az állóképessége mindössze 1000 kilométer, a végsebessége mindössze 140 kilométer per óra, és jelenleg csak regionális útvonalakon való közlekedésre alkalmas, de ez apró lépésnek tűnik, de kulcsfontosságú lépés a jövőbeni felhasználás szempontjából. zéró kibocsátású és nagy energiasűrűségű kiváló minőségű hidrogénenergia. Ez nemcsak reményeket ébreszt Németországban a fosszilis tüzelőanyag-válság alól, hanem rávilágít a klímaváltozással és környezeti válsággal küzdő világra is. A Coradia iLint hidrogénenergia-vonat tetején lévő energiatartályban lévő hidrogén és a környezetben összegyűlt oxigén a vonat mozgási energiájába keveredik, és menet közben csak gőz és kondenzátum keletkezik, így előnye, hogy alacsony. zaj és nulla károsanyag-kibocsátás.

A villamosítás önmagában nem elegendő a teljes szén-dioxid-semlegesség eléréséhez, még a közlekedési ágazatban sem, például a légi közlekedésben, a hajózásban és a nehézgépjárművekben, amelyek nem tudják közvetlenül villamos energiával helyettesíteni az üzemanyagot. Ezért a hidrogénenergia az egész nulla szén-dioxid-kibocsátású energiarendszert megvalósító rejtvény fontos részévé válik.

2020-ban a német kormány kidolgozta első nemzeti hidrogénstratégiáját, amely egységes keretet határoz meg a jövőbeli hidrogéntermelés, -szállítás, -felhasználás és -újrafelhasználás, valamint a megfelelő innováció és befektetés számára. Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus kirobbanása után nagymértékben érintette Németország hagyományos energiától való függőségét, ami fokozta Németország energiaátalakításának sürgősségét. Ennek fényében a német kormány idén júliusban elindította a Nemzeti Hidrogén Stratégia frissített változatát.

Habeck, Németország alkancellárja és gazdasági minisztere a médiának adott interjújában hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Hidrogénenergia-stratégia új változatában a legfontosabb, hogy konkrét terveket dolgozzanak ki a hidrogénenergia-piac felgyorsítására, és fokozzák. megvalósíthatóságát, miközben magasabb célt határoz meg. A hidrogénenergia-stratégia valódi megvalósítása érdekében Németország azt tervezi, hogy jelentősen növeli hazai elektrolitikus hidrogénkapacitását, 2030-ra 5 gigawattról (GW) 10 GW-ra duplázza meg hazai elektrolitikus hidrogénkapacitását.

Emellett Németország hidrogénenergia-szükségletének mintegy 50-70%-a külföldi importtól függ. Ennek érdekében a német kormány külön importstratégiát dolgozott ki, egy 1800 km hosszú hidrogénvezeték megépítését tervezve közvetlenül Norvégiába. A beszámolók szerint a vezeték műszaki munkálatait 2025-re tervezik befejezni, hogy 2028-ban végre befejeződjön a vezeték megépítése. Németország szeme Norvégia mellett Dániára, Finnországra, Svédországra, Ausztriára, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek és India.