Deloitte: Észak-Afrikában óriási lehetőségek rejlenek a „zöld hidrogén” terén

Az AFP augusztus 17-i jelentése szerint egy nemrégiben közzétett jelentés szerint 2050-re Észak-Afrika lesz a "zöld hidrogén" fő exportcikke, Európa lesz a fő piaca. A jelentés megjósolja a még gyerekcipőben járó "zöld hidrogén" iparág jövőjét.

A Deloitte számviteli tanácsadó cég jelentése szerint a zöld hidrogén már 2030-ban újrarajzolja a globális energia- és erőforrás-környezetet, és 2050-re évi 1400 milliárd dolláros piacot hoz létre.

A hidrogén előállítható földgázból, biomasszából vagy atomenergiából. A hidrogén-üzemanyag akkor tekinthető "zöldnek", ha a hidrogénmolekulákat a víztől elválasztják megújuló forrásokból, például nap- és szélenergiából előállított villamos energiával, amelyek nem termelnek szén-dioxid-kibocsátást. Jelenleg a globális hidrogéntermelés kevesebb mint 1%-a felel meg a „zöld” szabványnak. De az éghajlati válság – a magán- és állami beruházásokkal együtt – gyors növekedést indított el az ágazatban.

A Hidrogén Tanács, egy lobbicsoport több mint 1000 hidrogénprojektet sorol fel világszerte. A bizottság szerint a 2030-ig elindított projektek mintegy 320 milliárd dollárnyi beruházást igényelnek.

A Deloitte jelentése szerint 2050-re a „zöld hidrogént” exportáló főbb régiók valószínűleg Észak-Afrika (évente 110 milliárd dollár értékű zöld hidrogént exportálnak), Észak-Amerika (63 milliárd dollár), Ausztrália (39 milliárd dollár) és Közel-Kelet (20 milliárd dollár).

Vitatható, hogy a vezetési tanácsadók jelentései nagymértékben tükrözik vállalati ügyfeleik, köztük a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóinak pénzügyi érdekeit.

De az éghajlati célok teljesítésének szükségessége és a nagylelkű támogatások növelik a tiszta energia minden fajtája iránti keresletet, beleértve a "zöld hidrogént is".

A hosszú távú repülési és hajózási iparágak is szívesen használják a hidrogént a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként – mert a közúti járműveket meghajtó akkumulátorok nem életképes megoldások mindkettő számára.

A jelentés szerint a tiszta „zöld hidrogén” piacának megjelenése a fejlődő országok számára is befogadóbbá teheti az ágazatot.

Ez például a „globális dél” acélipart is elmozdíthatja a széntől.

Egyelőre azonban a globális hidrogéntermelés 99%-a még mindig "szürke". Ez azt jelenti, hogy a hidrogént metánmolekulák hasításával állítják elő, és függetlenül attól, hogy melyik energiaforrást használják ennek a folyamatnak a meghajtására, üvegházhatású gázokat bocsát ki.

Az igazi "zöld hidrogén" megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használ fel a hidrogén felszabadítására a szénmentes vízmolekulákban.

Sebastian Duguet, a Deloitte energetikai és modellező csapatának vezetője és a jelentés társszerzője szerint Észak-Afrika itt játszhat fontos szerepet. A jelentés a Nemzetközi Energiaügynökség adatain alapul.

Duguet azt mondta az AFP-nek: "Néhány észak-afrikai ország (például Marokkó vagy Egyiptom) a hidrogént nézi. Ezek az országok "hidrogénstratégiákat" hirdetnek meg, alig néhány évvel az EU és az Egyesült Államok után."

Azt is megjegyezte, hogy "Marokkó nagyon nagy potenciállal rendelkezik a szélenergiában, amit gyakran figyelmen kívül hagynak, és a napenergiában is." Egyiptom képes 2050-re Európa fő hidrogénexportőrévé válni, köszönhetően a meglévő gázvezetéknek, "amely átalakítható hidrogén szállítására".

Szaúd-Arábia sok napsütötte vidékének köszönhetően 2050-re 39 millió tonna olcsó „zöld hidrogént” képes előállítani – ez négyszer akkora, mint a hazai szükségletek –, ami elősegítené a gazdaság diverzifikálását az olajtól eltávolodva – áll a jelentésben.

A jelentés előrejelzése szerint 2040-re véget ér a szén-leválasztási és -tárolási technológiába, mint a metánból hidrogénné alakító folyamatok kibocsátásának megoldására irányuló beruházások lendülete. Az olajban gazdag Öböl-államok, valamint az USA, Norvégia és Kanada most ezt a stratégiát követik. Az így előállított hidrogént inkább "kéknek" jelölik, mint "zöldnek".