A kutatások azt mutatják, hogy 2030-ra a zöld hidrogén előállításának költsége Németországban alacsonyabb lesz, mint a zöld hidrogén importé

A németországi Wuppertal városában működő Wuppertal Klíma, Környezet és Energia Intézet átfogó elemzése azt sugallja, hogy Németországnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a zöld hidrogén hazai termelésének bővítésére.

Lehetséges, hogy Németország a zöld hidrogén importját tette hidrogénstratégiájának középpontjába, de a Wuppertal Intézet új elemzése szerint Németország lábba lövi magát, ha nem összpontosít jobban a zöld hidrogén hazai előállítására.

2030-ra Németországban a zöld hidrogén előállítási költsége alacsonyabb lesz, mint a külföldről importált megújuló hidrogéné, és valószínűleg ugyanolyan versenyképes lesz, mint az Észak-Afrikából és az európai szomszédokból csővezetékeken importált hidrogén.

Az NRW Megújuló Energia Szövetség megbízásából a Wuppertal Institute for Climate, Environment and Energy a közelmúltban 2021 óta végzett 12 tanulmány átfogó elemzését.

A Wuppertal Institute szerint a németországi helyi hidrogéntermelés költsége 2030-ra várhatóan 0,07-0,13 euró/kWH lesz. Mivel 1 kg hidrogén körülbelül 33,3 KWH-nak felel meg alacsonyabb fűtőérték mellett, a helyi hidrogéntermelés költsége Németországban körülbelül 2,33-4,33 euró/kg vagy 2,53-4,71 USD/kg.

Ezzel szemben a tanulmány azt sugallja, hogy a hosszú távú szállításból, például Amerikából származó import hidrogén költsége 2030-ra 0,09-0,21 euró/KWH (2,99-6,99 euró/kg), míg a csővezetéken importált hidrogén költsége a becslések szerint 0,05-0,15 euró/KWH (1,67-5,00 euró/kg).

Az elemzés kimutatta, hogy mind a 12 tanulmányban a legalacsonyabb hidrogénköltség előrejelzése a Spanyolországból, Kelet- és Észak-Európából, valamint Észak-Afrikából csővezetéken keresztül Németországba történő hidrogén szállítása volt. A legújabb kutatások ugyanakkor optimistábbak a hidrogénimport költségeinek további csökkenését illetően.

Németország jelenleg nemzeti hidrogénstratégiájának frissítésén dolgozik, és a kiszivárgott tervezetek azt mutatják, hogy bár az ország várhatóan megduplázza az elektrolizátorok telepítési célját 2030-ra 10 GW-ra, Németország továbbra is azt tervezi, hogy megújuló hidrogénigényének 50-70%-át fedezi. import 2030-ig.

Eközben Robert Habeck, Németország alkancellárja és szövetségi gazdasági és éghajlat-politikai minisztere az elmúlt néhány évben bájtámadásba kezdett, és szándéknyilatkozatokat írt alá potenciális hidrogénexportőrökkel, mint például Ausztrália, Brazília, Egyiptom, Namíbia és Dél-Afrika.

A H2Global program keretében Németország az első ország, amely a zöld ammónia, a metanol és a szintetikus repülőgép-üzemanyag importjáról célzott aukciót indít, amelyet a tervek szerint az egész EU-ban bevezetnek.

A jelentés azonban azzal érvel, hogy a német kormánynak a közeljövőben fokoznia kell erőfeszítéseit a hidrogén-kapacitás otthonához közelebb történő kiépítése érdekében.

Dr. Manfred Fischedick, a Wuptal Intézet elnöke és tudományos igazgatója úgy véli, hogy a hazai zöld hidrogéngazdaság megerősítésének van értelme, különösen az ezzel járó hozzáadott érték miatt az országban, és a hidrogén importjának költségelőnyei nem ellensúlyozzák a hidrogéntermelés egyéb előnyeit. hidrogén belföldön.

A tanulmány azonban azzal a figyelmeztetéssel jár, hogy az a forgatókönyv, amelyben a hidrogén iránti összkereslet várhatóan növekedni fog, az importált hidrogénre való nagyobb támaszkodást is magában foglalja.

Míg Németországban a hidrogén iránti kereslet minden szektorban, beleértve az ipart és az energiát is, 2030-ra várhatóan 29-101 TWH között lesz, a 2045-re vagy 2050-re vonatkozó becslések szerint a kereslet 200-700 TWH között lehet.

2050-re a hidrogén hazai előállítása és tengerentúli importja közötti költségkülönbség csökkenni kezd, miközben a hidrogén vezetékes importja olcsóbbá válik.

A század közepére Németországban a helyben előállított hidrogén ára 0,07-0,09 euró/KWH (2,33-2,99 euró/kg) lesz, hasonlóan a tengeri hidrogénimport 0,07-0,11 euró/kWH (2,33-3,66 euró) költségéhez. euró/kg). 2050-re a vezetékes import hidrogén ára is 0,04-0,12 euró/KWH-ra (1,33-3,99 euró/kg) csökken.

Kék hidrogén helyett zöld hidrogén

A jelentés elemzése szintén elutasította a Norvégiából származó kék hidrogén importját kibocsátási alapon, megjegyezve, hogy a kék hidrogén még a legkedvezőbb feltételezések mellett is az upstream kibocsátásra és a szén-dioxid-lekötési arányra vonatkozóan "jelentősen magasabb üvegházhatású gázok kibocsátását" eredményezné, mint a megújuló hidrogén. A meglévő kékhidrogén-gyártó üzemek átlagosan csak körülbelül 56 százalékos elválasztási arányt érnek el, így az üvegházhatású gázok kibocsátása csak körülbelül a felére csökken a szürke hidrogénhez képest.

A jelentés azt is kimutatja, hogy a más országokban, például az Egyesült Államokban előállított kék hidrogén többnyire fosszilis gázokat használ, és az upstream kibocsátása még magasabb.

Mivel a korábbi kísérletek kudarcot vallottak, hogy a kék hidrogént beépítsék az új megújulóenergia-irányelv definíciójába, az EU jelenleg kizárólag a megújuló zöld hidrogénre összpontosítja a fejlesztést, de valószínűleg egyre nagyobb a nyomás a kék hidrogén támogatásának újraértékelésére. a közelgő hidrogén- és dekarbonizált gázpiaci csomagról.