Japán felülvizsgálja a hidrogénenergia-stratégiát, sok megoldandó probléma

Japán azt tervezi, hogy 2040-ig hatszorosára, 12 millió tonnára növeli hidrogénfelhasználását. Ugyanakkor a köz- és a magánszektor közösen 15 billió jent fektet be a következő 15 évben a hidrogénalkalmazások előmozdítására.

Június 6-án a japán kormány miniszteri értekezletet tartott a 2017-ben megfogalmazott "Alapvető hidrogénstratégia" felülvizsgálata érdekében. A japán kormány célul tűzte ki, hogy 2040-re hatszorosára, 12 millió tonnára növeli a hidrogénfelhasználást. a köz- és a magánszektor közösen 15 billió jent fektet be a következő 15 évben a hidrogénalkalmazások előmozdítására. Ezen kívül kilenc technológia, köztük az üzemanyagcellák, az elektrolitikus víz-hidrogén-előállító berendezések szerepelnek a „stratégiai területek” között, és kulcsfontosságú támogatásban részesülnek.

A hidrogénenergia népszerűsítése a "költségek csökkentésével és a kereslet növelésével"

Yasunoru Nishimura japán gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter egy sajtótájékoztatón kijelentette: "Az energiaválsággal összefüggésben a hidrogénenergia világszerte felkelti a figyelmet, és a világ országai heves versenyt folytatnak ezen a területen. A szén-dioxid-mentesítésre összpontosítva, támogatni akarjuk a hidrogén felgyorsított bevezetését Japánban." Ugyanakkor elmondta, hogy a hidrogénenergia "költségcsökkentésének és a kereslet növelésének" elősegítése érdekében a japán kormány felgyorsítja a támogatási politikák kidolgozását, és árrés-támogatási mechanizmust hoz létre a hidrogénenergia és a fosszilis tüzelőanyagok között, annak érdekében, hogy szűkítse. a hidrogénenergia és a fosszilis tüzelőanyagok közötti árkülönbség.

Emellett a japán kormány azt is közölte, hogy támogatást nyújt a hidrogénenergiával kapcsolatos kutatásokhoz és a nagyüzemi kitermeléshez. Az iparág általában úgy véli, hogy Japán a hidrogénenergiát pillériparként kívánja felépíteni Japánban a „Hidrogén alapstratégiájának” ezen felülvizsgálatával, és ennek alapján elérni a tengerentúli terjeszkedést.

Egyes japán hidrogénenergia-vállalatok is üdvözölték a „hidrogénre vonatkozó alapstratégia” felülvizsgálatát. Hiroki Tanaka, a Tokuyama elektrolízis-kereskedelemmel foglalkozó csapatának tagja a médiának adott interjújában a következőket mondta: "Nagy reményeket fűzök a kormány stratégiájához a hidrogén iránti kereslet ösztönzésére, és Japán technológiai előnyökkel rendelkezik a vízelektrolízis berendezések terén, ezért fontos. megtalálni a módját ennek az előnynek a kihasználására." Ugyanakkor a tengerentúli gyártókkal szembeni költségverseny fokozódik, és szeretnénk együttműködni az állami és a magánszektorral ennek megoldása érdekében."

A nemzeti szabványok hiánya válságérzetet okoz

Nyilvánvaló, hogy Japánnak vannak bizonyos előnyei a hidrogénenergia-technológia fejlesztésében, és az egyik legkorábbi ország, amely nemzeti szinten valósította meg a hidrogénenergia-stratégiát. Számos japán vállalat, például a Toyota, a Nissan és a Panasonic számos hidrogéntechnológiai szabadalommal rendelkezik, és a felülvizsgált „Hydrogen Basic Strategy” 2017-ben kijelentette, hogy Japán 2030 körül megvalósítja a hidrogénüzemű energiatermelés kereskedelmi forgalomba hozatalát.

De a hidrogén nem Japán egyetlen területe. A vonatkozó tervek szerint 2025-re a kínai üzemanyagcellás járműtulajdonosok száma eléri az 50 000 főt, a megújuló energiaforrásokból származó hidrogéntermelés pedig eléri a 100 000-200 000 tonnát évente. Ugyanakkor Európa és az Egyesült Államok is aktívan fejleszti a vonatkozó stratégiákat, például az Egyesült Államok 2050-re 50 millió tonna zöld hidrogén éves kitermelését tervezi, az Európai Unió „REpowerEU” energiaátállási akcióterve pedig 10 millió tonna éves kibocsátással zöld hidrogén rendszert hoznak létre. Ugyanakkor az országok aktívan fejlesztik a hidrogénnel kapcsolatos szabványokat is, hogy ösztönözzék a zöld hidrogén termelését, és szigorítják a kék hidrogén szabványokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezzel szemben a hidrogénenergia-technológia előnyével rendelkező Japán még nem adott ki vonatkozó nemzeti szabványokat, nemhogy a hidrogénenergia-szabványok nemzetközi hangjára törekedjen.

A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium egyik tisztviselője egyszer felfedte a válság érzését: "Japán veszíthet más országokkal szemben a hidrogénenergia terén."

Az új energia nem képes megoldani a régi problémákat

A Hidrogén Alapstratégia felülvizsgálata azt is hangsúlyozza, hogy a japán kormány támogatja a nagyméretű óceánjáró hidrogénhordozókkal kapcsolatos technológiák fejlesztését. Jelenleg a japán Kawasaki Heavy Industries Co., LTD. (Kawasaki Heavy Industries) jelenleg az egyetlen cseppfolyósított hidrogén hajószállítási technológiájával rendelkező vállalat, a világ első kifejezetten cseppfolyósított hidrogén szállítására épített hajó idén februárban teljesítette az első hidrogénszállító utat Ausztráliából Japánba.

Bár a hidrogén új energiaforrás, nem segített Japánnak megoldani az energiaimporttól való súlyos függőség régi problémáját. Motohiko Nishimura, a Kawasaki Heavy Industries ügyvezető igazgatója, az Energy Solutions & Marine and Hidrogen Strategy Divízió alelnöke elmondta: "Erőforrásokban szegény országként Japán importálja energiájának nagy részét, de Japán az egyik legnagyobb energiafogyasztó is. A megújuló energia Japánban korlátozott fejlődési lehetőséggel rendelkezik, és a termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében Japán már csak elektrolitikus vízre támaszkodhat a hidrogén előállításához. Japán hatalmas energiafelhasználását nehéz lesz megújuló energiával és hazai előállítású hidrogénnel fedezni. A tengerentúlról származó olcsó és stabil hidrogénellátás miatt Japán nemcsak gazdaságilag lesz passzív, hanem energiabiztonsági kockázatokkal is szembe kell néznie."

Emellett Nishimura Mohiko azt is elmondta, hogy a 100%-os zöld hidrogén Japánba szállításának célját rövid távon lehetetlen elérni. Jelenleg a világ hidrogénjének nagy része szürke hidrogén, aminek a gyártási folyamata során szén-dioxid-kibocsátással jár, Japánnak pedig, mint hidrogénimportőrnek, nincs sok választási lehetősége. "A japán kormány terve szerint 2030-ra a hidrogénimport teljes mennyisége eléri a 3 millió tonnát, amelyből a zöld hidrogén és a kék hidrogén körülbelül 14%-ot tesz ki."