Hét európai ország ellenzi, hogy a nukleáris hidrogént beépítsék az EU megújulóenergia-számlájába

Hét európai ország – élükön Németországgal – írásbeli kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy utasítsa el az EU zöldközlekedési átállási céljait, újraindítva ezzel a vitát Franciaországgal a nukleáris hidrogéntermelésről, amely meggátolta a megújulóenergia-politikáról szóló uniós megállapodást.

Hét ország – Ausztria, Dánia, Németország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország – írta alá a vétót.

Az Európai Bizottsághoz intézett levelében a hét ország ismételten ellenzi az atomenergia bevonását a zöld közlekedési átmenetbe.

Franciaország és nyolc másik uniós ország azzal érvel, hogy az atomenergiából származó hidrogéntermelést nem szabad kizárni az EU megújulóenergia-politikájából.

Franciaország szerint a cél annak biztosítása, hogy az Európában telepített cellák teljes mértékben kihasználhassák a nukleáris és a megújuló energiát, ahelyett, hogy korlátoznák a megújuló hidrogénenergia potenciálját. Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia egyaránt támogatta a nukleáris hidrogéntermelés felvételét a megújuló forrásokból származó hidrogéntermelés kategóriába.

Ám hét uniós ország, élükön Németországgal, nem járul hozzá, hogy a nukleáris hidrogéntermelést megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagként vegyék fel.

Hét EU-tagország, élükön Németországgal, elismerte, hogy az atomenergiából történő hidrogéntermelésnek "egyes tagországokban szerepe lehet, és ehhez is világos szabályozási keretre van szükség". Úgy vélik azonban, hogy ezt az újraírás alatt álló uniós gázjogszabály részeként kell kezelni.